BDSM Blog » Amatőr fétis, BDSM, IRL, Minime83 Énblog, jouet Énblog » Így élünk mi…
Így élünk mi…
Hát az úgy kezdődött, hogy azt mondta a fiúm, hogy menjünk el sörözni ma, mert péntek és szombat este úgyis dolgozni fog. Rólam meg tudni kell, hogy eléggé nagyon szeretek fogyasztani bizonyos alkoholfajtákat, és nem vagyok a magam ellensége, tehát lelkesen készülődtem. Análplug-smink-mehetünk. Rövid túra után (a pasi saját bevallása szerint elfáradt, meg is próbálta hívni Kit-et, sajna sikertelenül, ezért büntetésből ki kell sütni az egyébként se hibátlan aksiját) megérkeztünk a város(ka) egyik még nyitva lévő (!!) vendéglátóipari egységébe, ahol vettünk is két sört, a fiúm pedig elmesélte hol szopatta a régebben tulaj unokabátyja a pultos csajokat, meg hogy milyen vágyálmokat táplált a srác a szilvásváradi börtönmúzeummal kapcsolatban [családban marad], és már témánál is voltunk. Ittunk fejenként egy sört, aztán a fiúm fáradt lett, nekem meg egyébként se esett jól majdnem éhgyomorra [már majdnem visszafogytam annyira, amennyi a vizsgaidősuck előtt voltam, je], úgyhogy elindultunk hazafelé. A hazaútról annyit, hogy a pasim széttaposott egy bébi békát, saját bevallása szerint nem látta és nagyon sajnálja, én meg megbocsátottam neki. Rólam annyit, hogy szabálytalan időközönként csuklottam egy nagyot és ezzel ki is merült hogy mennyivel tudtam emelni a társalgás színvonalát.
Aztán itthon minden előzmény nélkül történt. Szokás szerint nem emlékszem semmire, nem terveztem semmit, és a fiúm se tervezett semmit. Úgy mondta a fiúm, hogy letérdeltem elé, és szopni kezdtem, ő pedig önfeláldozóan minden fáradtságát feledve a mai nap harmadszor is nekem látott. Aztán átparancsolt a hálóba, az ágyra, és ezzel kezdetét is veszi történetünk azon része, ami mindenkit érdekel, csak gondoltam leírok pár dolgot előtte, hogy a kevésbé érdeklődők lekopjanak.
Szóval ahogy ott térdeltem (térdek szélesre tárva, hát egyenes, kezek tenyérrel fölfelé a combon, enyhén nyitott szájjal, ami felett izzadtságcseppek gyöngyöztek, harmincöt fok árnyékban, éjszaka csak huszonnyolc). A fiúm kotorászott a szekrényben a mindenfélék között, most nagyon durván szét leszel baszva, mondta a fiúm, nagyon meg foglak dugni. Én csak vinnyogva bólogattam, nagyon is helyesnek tűnt hogy szét legyek baszva harmadszor is a mai napon a fém plugra feszülő fenékkel. Négy csipeszt vett elő a pasi, szép sorjában kitette elém az ágyra hogy lássam. Azt mondja szereti látni ahogy félek. Fel is tette mind a négyet a melleimre, majd empatikusan megkérdezte, hogy melegem van-e a szemtakaróhoz, hát persze hogy nincs (huszonnyolc fok, viccelsz?), nem Uram ráztam fejem. Hátadra, mondta a fiúm, és végre felavattuk az egyik E-bay-es vákuumpumpácskát. Csiklóra. Kis kitérővel, hogy máskor talán azt mondanám rá, hogy rettenetesen fájt, de most annyira fel voltam már ajzva, hogy csak az erotikus gyönyörre emlékszem, persze fájt, ahogy feszítette a csiklóm, de ez a fájdalom még inkább felizgatott.
Négykézláb, mondta a fiúm, és a csipeszek a mellemen kellemetlenül himbálóztak (80C minimum, a hízás egyetlen pozitívuma). Uram, kérhetnék csipeszeket a puncimra, kértem, mert nálunk lehet ilyet is. Kaptam is nyolc darabot, és fájtak minden lökésnél, a fenekem kellemetlenül szorult a plug köré és a csipeszek a mellemen is ritmikusan az ágyba préselődtek, én pedig némán sírtam a fájdalomtól és az extázistól, forró könnyek áztatták a szemtakarót.
Ekkor végre teljesen elengedtem magam, és nem aggódtam tovább azon, hogy idétlen hangokat adok ki és mit gondolnak a szomszédok, se azon, hogy hájas vagyok és izzadt és büdös, teljesen a fiúmra bíztam magam [ i gave up control, írná az amcsi]. Aztán a fiúm előrenyúlt, és megszorította a csipeszeket a mellemen és én felvisítottam a fájdalomtól, tiszta fejjel azt gondolom hogy túl hangosan, mit gondolnak a szomszédok, de annyira fájt, hogy hangosan sírtam a fájdalomtól, a fiúm pedig hátulról átölelt, és finoman levette a csipeszeket, aztán ölelt amíg megnyugodtam egy kicsit. bírod még, kérdezte durván, én csak bólintani tudtam, pedig vágytam még-még [nem bírtam volna ki, ha miattam hagyjuk abba], Minime pedig folytatta, miközben néha belemarkolt a csipeszekbe a puncimon, véletlenszerűen kiválasztva rángatta le őket, én meg hangtalanul zokogtam a párnába. Aztán a fiúm elment, én pedig lenyaltam a spermát, pedig sörre hányingerre nagyon rossz íze volt. Filmszakadás, majd a zuhany alatt állunk, és azt mondja a fiúm, hogy ez benne volt a TOP5-ben, én pedig azt mondom, hogy sírtam, amire a fiúm azt válaszolja, hogy az nagyon izgató volt. Nagyon jó volt vágtam rá.
Filled under: Amatőr fétis, BDSM, IRL, Minime83 Énblog, jouet Énblog · Tags: BDSM, IRL, szex
4 Hozzászólások "Így élünk mi…"
Ha a hozzászólásod nem jelenik meg azonnal, az azt jelenti, hogy egy adminnak jóvá kell hagynia.
















Mindig öröm az oldalatokra jönni. Különösen az ilyen szösszenetek olvasása miatt!
nekünk még nagyobb öröm átélni:)
köszönjük:)
Amikor ilyet olvasok, mindig kicsit irigykedek. Pedig nekem sincs okom panaszra…
Pontosan ismerem ezt az érzést ^_^