BDSM Blog » A nap ügyfele, Csak semmi BDSM, Elfogott nap, IRL, Minime83 Énblog, agyatlan, discipline, egyenlőség, írások » A nap ügyfele: Én.
A nap ügyfele: Én.
Vannak napok, amikor minden Rólad szól. Az elmúlt napokban például a Bank Zrt. két vezérigazgató-helyettese is általános körlevélben fejezte ki köszönetét nekem a hétvégén történtek miatt. A mai napon pedig egy másik Zrt. vezérigazgató-helyettesének kellett beszámolnom a történtekről. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt három napon minden napra jutott egy vezérigazgató-helyettes. Az érintett vezérigazgató-helyettesek számának növekedésével és cselekedeteimnek köszönhetően pedig a másik Zrt. eljárási szabályzatát módosították a tegnapi nappal.
Jouet ebből annyit jegyzett meg a napokban, hogy el lett cseszve a szombat esténk, és hogy biztos mindenki velem akar fényképezkedni akkor….
Tegnap este is én voltam a nap ügyfele, miután Jouet eszméletlen szuper masszázsban részesített a kedvenc karosszékünkben, melynek valahogy két orgazmus lett a végeredménye, de ő ír majd erről, ha jól látom a vázlatokat…
Ma is én lettem a Bankban a nap ügyfele. Biztos mindenki ismer olyan embereket, akik kiverik a balhét, mert ők Valakik, akikre csak azért hat a gravitáció, hogy ne kelljen magyarázkodniuk a többi halandónak, akik illatosat pottyantanak, és akik mindent el tudnak intézni. No ma olyan jött be, amelyik úgy tudja, hogy azt tudja elintézni, hogy kirúgat mindenkit, velem kezdve a fiókvezetőn keresztül a takarítóig.
Biztos csúnyán nézett rá idefele jövet a jelzőlámpa.
No bejött és tényleg kiverte – a balhét -, mert épp olyanja volt. És panaszt tett a fiókkal szemben, velem szemben, a fiókvezetővel szemben, és az egész rendszer ellen. Ő kívülről bomlasztaná. Én is. Őt. Szó szerint leordította a fejem a helyéről, majd tette ugyanezt a fiókvezető fejével. Mondjuk az övé már áramvonalasabb, az idők gondolom azzá tették, meg eléggé oda van szögelve a gerince helyén végigfutó vascsőbe, az enyém meg nagy és széles, úgyhogy inkább nekem kellett féltenem.
Az egész valahonnan onnan indult, hogy mifelénk sorszámmal lehet ügyet intézni, a részletekbe nem akarok belemenni, mert felesleges, balhézni akart, és balhézott is… és ott végződött, hogy panaszfelvételre került sor, amit kézzel írt meg, nehogy módosítva kerüljön fel a panaszkezelő központba…
Részletek következnek egy fiktív panaszlevélből, ami a véletlen folytán lehet hogy megegyezik egy valódi panaszlevéllel…
Tehát:
“(leírja, hogy a nézőpontja szerint milyen sérelmek érték) Kértem, hogy hívja ki a vezetőt. (fiókvezető neve) kijött. Elmondtam, hogy fel vagyok háborodva a gépies, és nem emberszerű hozzáálláson, mélységesen. (utalás az első részre) (fiókvezető neve) korrekt módon egyetért az eljárással, munkatársai viselkedésével, mivel ez a szabályzat. Panasszal élek! Ez a magatartás a koncentrációs táborok (sic!) és ebédjegyeket idézi fel bennem (1950-ben született) és a 20-30 éves (nevem, titulusom) hatalmi komplexusát ne kelljen elviselnem.”
A holnap az időjárásról fog szólni. Remélem.
Filled under: A nap ügyfele, Csak semmi BDSM, Elfogott nap, IRL, Minime83 Énblog, agyatlan, discipline, egyenlőség, írások · Tags: agyhalál, idióta ügyfél, vezérigazgató-helyettes
3 Hozzászólások "A nap ügyfele: Én."
Ha a hozzászólásod nem jelenik meg azonnal, az azt jelenti, hogy egy adminnak jóvá kell hagynia.
















Nem azé mondom, de tegnap, mikor azt kérted, hogy kötözzem meg a kezed nem tűntél hatalmi komplexusosnak. Hogy változik a világ:D
Az ilyen retardáltakat nagyon utálom.
Több mint 10 éven keresztül dolgoztam kereskedelemben. Voltak olyan “ügyfelek” akik csak kötözködni jöttek. Szerencsére mindig bevállalós jópofa főnökeim voltak.
Az egyik ilyen esetnél, a szomszédok is átjöttek a nagy ordításra, és röhögve megjegyezték, hogy hogyha a “kedves vevő” tovább hepciáskodik itten azt nagyon meg fogja bánni (bár főváros -de olyan miliőben volt szerencsém, dolgozni, ahol majd mindenki összetartott. Később ott voltam amikor a boltvezető jelentette pluszban az ügyet a feletteseknek. “Nézze kedves Marika, a vásáról bőzlött az alkoholtól, maga szerint mit kellett volna tennünk ?”
u.i. a szerencsétlen faszi, beirta a címét telefonszámát abba a könyvbe, amelyet bárki megnézhetett… most megvallom, bizony felhívtam párszor azt a számot, ilyen átkozottul lehetetlen hajnali időpontokban:)
A bejegyzésből meg kb semmi nem lett, kapott egy szabványlevelet “megteszünk minden tőlünk telhetőt bla bla, hogy többet ilyen bla bla.. anyád hogy van?:)
“Ez a magatartás a koncentrációs táborok (sic!) és ebédjegyeket idézi fel bennem (1950-ben született) és a 20-30 éves (nevem, titulusom) hatalmi komplexusát ne kelljen elviselnem.”
Nézze kedves uram/hölgyem a kultúrált európai országokban ez bizony általánosan elfogadott dolog, sőt még a nagy Ámerikában is. Az embereknek megszokták és alkalmazkodtak, hogy akarunk mi felzárkózni a kulturált európához, ha ilyen semmiségeken képesek vagyunk fennakadni?”
u.i. igazi retardált fa*(rok) az illető, mondjátok meg neki nyugodtan, hogy én üzenem.
*sz
még utóirat:
A “kedves ügyfél” burokban él?(t) Amerre nézek, minden gyógyszertár, bank, sőt még az orvosnál is sorszám van.