Articles Comments

BDSM Blog » A nap ügyfele, Minime83 Énblog, agyatlan, játék » A nap ügyfele: a rajz.

A nap ügyfele: a rajz.

Ma délután egyik kedvenc kolléganőm M., aki épp azokban az órákban egyedül játszotta a pénztáros szerepét a bankban épp jól megérdemelt cigarettáján pöfékelt hátul, mint tette azt már tucatszor aznap, amikor a nagyon ismert és gazdag = fontos személy bejött a fiókba, váltani egy kis eurót. A középkorú hölgy birkatürelemmel várakozott, miközben a lányai, akik bár ehhez kissé túlkorosak, mindketten bőven iskolás korúak voltak leültek a bank közepén kialakított gyereksarokba rajzolgatni. Az egyikőjükre pont ráláttam, egy egész pofás medvefejet rajzolt, bár nem érte el azt a szintet, amit az egyik kissé laza emberke ért el, amikor a barátnőjét a bőrfotelben hagyva ült be egyszer a gyereksarokba, és egész pofás rendőrhelikoptert rajzolt, meg egy UFO-t ha jól emlékszem. Sajnos az a kép nem lett elrakva.
De most nem is fontos ez, szóval a gyerekek szépen rajzolnak, de a nőn látszik, hogy sietne valahova, abszolút nem felháborodva, egyszerűen csak az idő szorításában halkan mondja 5-6 perc múlva a lányoknak, hogy nem tud most tovább várni, pakoljanak össze, majd átváltja az útba eső pénzváltónál. A lányok szép csendben elkezdenek pakolni, de ekkor megesik rajtuk a szívem, hátramegyek M.-ért, aki épp nagyon elfoglalt volt a csikk eloltásával, mondom gyere ki légyszíves, vár kint egy nagyon ismert és gazdag=fontos személy, de nem is e miatt mentem hátra, csak egyszerűen tetszett , hogy a gyerekei normálisan képesek várakozni, nem égetik meg magukat a vízautomatánál, nem nyáladzanak, nem rajzolnak zsírkrétával a falra, nem kapcsolgatják a villanyt és főleg nem vizelnek a bank közepére. Még csendben is voltak. Előremegyek, mondom neki egy pillanat, és jön a kolléganő. Eltelik 3-4 perc, az ajtó nyílik, kis hatásszünet, és meglátja M. az a A. nevű kolléganőm előtt ülő önnön keresztanyját, aki épp egy fél perce érkezett, még sorszámot se húzott magának – nem mintha elvárnák tőle – erre jó hangosan üdvözli, szerbusz Icuka néni, puszi-puszi, és már tolja is be őt a belső pénztárba. A pénztár ajtaja bezárul. A nagyon ismert és gazdag=fontos személy arcán némi indulatnyomok vonaglását véltem felfedezni, összegyűri és kidobja a sorszámát, amit addig a kezében tartott, és teljesen nyugodt hangon, de az előbbinél jóval határozottabban odaszól a lányoknak, hogy elmennek.  És mi történik. Megszólal a kisebbik lány: anya, a rajzokat itt hagyhatjuk? És felemeli a rajzát, amire több virág, apró szivárvány és szívecske mellett középen hatalmas, vastag rózsaszín bizonytalan betűkkel ez volt felírva:

A (SÁRGA) BANK A VILÁG LEGJOBB BANKJA!!!

Leesett állal ránézek az anyára, aki csak annyit mond: nem, hozzátok magatokkal, és kimennek a bankból.

Written by MiniMe83

Én lennék a blog alapítója. Egy ideje van egy társszerző - a párom - is az oldalon, aki felelős egyébként a vizuális tartalmak nagy részéért is. A vizuális tartalmak fényképezését általában én végzem, akárcsak a társszerző moderálását. Ha fel szeretnéd venni velem a kapcsolatot, akkor használd egészséggel a fent található "Írj nekünk" lehetőséget. Én fogom megkapni, de üzenj nyugodtan Jouet-nak is, akihez másként úgyse fogsz eljutni, mert lusta (meg antiszoc). Alapvetően mazochista beállítottságú lennék némi szadista élvezetekkel. A dominancia szükséges, másként nem bírnék vele (így se néha). Kellemes olvasgatást - nézelődést, és lentebb várjuk a Te véleményed is!

Filled under: A nap ügyfele, Minime83 Énblog, agyatlan, játék · Tags: , ,

2 Hozzászólások "A nap ügyfele: a rajz."

  1. dezz szerint:

    És még kolléganőd?
    Az a helyzet, hogy ez már banálisan jellemző nálunk. :( ((

  2. MiniMe83 szerint:

    Persze :) , ő a legjobb pénztáros, amióta G. elment a bankból… Van még J. is de neki komoly számolási problémái vannak, így neki ritkán egyezik a készlet a nyilvántartással, és még ha M. ritkán is van a helyén, de legalább gyors és pontos, ellenben J. sincs soha a helyén, de ő lassú és pontatlan is… Sajnos a mi fiókunkban egyetlen kivétellel nyugodt szívvel lecserélném az állományt, de ez oly mértékben nem rajtam múlik, hogy még gondolatot is felesleges erre vesztegetni. Hogy ez jellemző lenne? Lehetséges. Mindenesetre nyugodtan mondhatom, hogy ők még egy olyan rendszerben “szocializálódtak” ahol ez nem hogy elfogadott, de elvárt is volt, bár tudom, hogy ez a mondat rád is igaz lenne, de – szerencsére – nem vagyunk egyformák. Én eléggé nyitott szemmel járok az utcán, és látom azért, hogy kezd beérni egy olyan korosztály, akár az enyém, amelyik talán képes lehet hátat fordítani ennek… Olyan orvosok, akik tényleg nem várnak hálapénzt, postások, akik jófejségből behozzák a munkahelyedre a levelet, ha nem vagy otthon és útba esel… De én is csak remélem igazam van ebben, tudni nem tudom sajnos…

Ha a hozzászólásod nem jelenik meg azonnal, az azt jelenti, hogy egy adminnak jóvá kell hagynia.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>